Dokumentum megőrzési időszakok: meddig tartsa meg 2026-ban?

Az Szt. 169. §-a szerint a számlát, a bankkivonatot és a bérbizonylatot legalább 8 évig, az adóiratokat az Art. 78. §-a szerint 5 évig kell megőrizni: táblázat jogszabályhellyel.

2026. február 14. Arhivix Csapat 6 min
Dokumentum megőrzési időszakok: meddig tartsa meg 2026-ban?

Utolsó ellenőrzés: 2026. november 11.

Magyarországon a gazdálkodó a beszámolót és a könyvelést alátámasztó számviteli bizonylatot, így a számlát, a bankkivonatot és a bérbizonylatot legalább 8 évig köteles megőrizni a számviteli törvény (Szt.) 169. §-a szerint. Az adóiratokra az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 78. §-a alapján az elévülésig, általában 5 évig tartó megőrzés vonatkozik.

Gazdálkodó minden olyan szervezet, amelyre a 2000. évi C. törvény a számvitelről kiterjed. Az egyéni vállalkozóra a törvény hatálya nem terjed ki (Szt. 2. § (3) bekezdés), ezért neki az adótörvények szerinti, elévülésig tartó megőrzés az irányadó.

A legfontosabb megőrzési idők táblázatban

Dokumentum típus Megőrzési időszak Jogi alap
Éves beszámoló, üzleti jelentés, leltár, főkönyvi kivonat, naplófőkönyv Legalább 8 év Szt. 169. § (1) bekezdés
Kimenő és bejövő számlák Legalább 8 év Szt. 169. § (2) bekezdés; Áfa tv. 179. § (1) bekezdés
Bankkivonatok, pénztári és banki bizonylatok Legalább 8 év Szt. 169. § (2) bekezdés
Bérszámfejtési bizonylatok Legalább 8 év Szt. 169. § (2) bekezdés; Art. 78. § (4) bekezdés
Szigorú számadású bizonylatok rontott példányai Legalább 8 év Szt. 169. § (3) bekezdés
Adóbevallások és az adó megállapításához szükséges iratok 5 év, az elévülésig Art. 78. § (3) bekezdés, 202. § (1) bekezdés
Kettős adóztatási egyezmény hatálya alá tartozó jövedelem vagy vagyon iratai 10 év Art. 78. § (6a) bekezdés
2024. december 31-éig keletkezett nyugdíjcélú munkaügyi iratok A nyugdíjkorhatár betöltése után 5 év Tny. 99/A. § (1) bekezdés
Szerződések Esettől függ Szt. 169. § (2) bekezdés, ha a könyvelést alátámasztja; egyébként Ptk. 6:22. §
Személyi anyag Nincs egységes törvényi határidő Esetenként kell meghatározni

Az Arhivixben a számlák, bankkivonatok és bérbizonylatok a céges postafiókból (Gmail, Microsoft 365, IMAP), feltöltéssel, szkennerről vagy telefonkamerával érkeznek, a rendszer javasolja a dokumentum típusát, a szállítót, az összeget és a dátumokat, ezeket egy munkatárs ellenőrzi és megerősíti, a megőrzés évei alatt pedig minden megnyitás, letöltés és megosztás naplóba kerül. Magyarországon a törvényi megőrzési idő kiszámítása és a selejtezés a cég feladata, a megőrzési kötelezettség is a céget terheli; ezek mellett az Arhivixben a dokumentum addig marad meg, amíg a cég nem törli. Minden időszak jogszabályhelyét megtalálja itt: a magyar megőrzési idők teljes táblázata jogszabályhelyekkel.

Mikortól számít a nyolc év

Az Szt. 169. §-a a kezdőnapot külön nem nevezi meg. A szakmai értelmezés szerint a megőrzési idő annak az üzleti évnek az utolsó napjától indul, amelyben az adott évről szóló beszámolót elfogadták, nem pedig a bizonylat kiállításától. Ha a 2023. üzleti év beszámolóját 2024-ben fogadták el, a 2023. évi számlákat, bankkivonatokat és bérbizonylatokat legalább 2032. december 31-ig meg kell őrizni.

A bizonylatokat olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon kell megőrizni (Szt. 169. § (2) bekezdés). A megőrzési időn belüli szervezeti változás, a jogutód nélküli megszűnést is beleértve, nem szünteti meg a kötelezettséget: a bizonylatok őrzéséről a változáskor intézkedni kell (Szt. 169. § (4) bekezdés).

Adóiratok: 5 év, de a hosszabb határidő érvényesül

Az Art. 78. § (3) bekezdése szerint az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. Az elévülés a 202. § (1) bekezdése alapján annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év, amelyben a bevallást be kellett volna nyújtani, illetve bevallás hiányában az adót meg kellett volna fizetni, így a gyakorlatban az ügylettől számítva körülbelül hat naptári év. A számlákra és a többi okiratra az Áfa tv. 179. § (1) bekezdése ugyanezt, az elévülésig tartó megőrzést írja elő.

Ha egy irat egyszerre adóirat és számviteli bizonylat, a két határidő közül a hosszabb, a 8 éves számviteli határidő az irányadó. A munkáltató az általa megállapított adó és adóelőleg alapjául szolgáló bizonylatokat az elévülésig őrzi (Art. 78. § (4) bekezdés), a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelem vagy vagyon iratait pedig tíz évig kell megőrizni (Art. 78. § (6a) bekezdés).

Munkaügyi iratok: mi változott 2025-től

A bérszámfejtési bizonylat számviteli bizonylat, ezért legalább 8 évig kell megőrizni. A 2024. december 31-éig keletkezett, a szolgálati időről és a nyugdíj alapjául szolgáló keresetről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat azonban a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kell megőrizni (Tny. 99/A. § (1) bekezdés), ami rendszerint jóval hosszabb időszak.

A Tny. 99/A. § (1) bekezdésének ezt a szövegét a 2023. évi CIX. törvény állapította meg, így a 2025. január 1-jétől keletkező iratokra a nyugdíjcélú megőrzési kötelezettség már nem vonatkozik, azokra a számviteli határidő az irányadó.

A személyi anyagra nincs egységes törvényi megőrzési határidő. A munkajogi igények elévülési ideje (Mt. 286. §) az igényérvényesítés határideje, nem iratmegőrzési kötelezettség, a GDPR szerinti korlátozott tárolhatóság elve pedig a már nem szükséges személyes adatok törlését kívánja. A személyi anyag megőrzési idejét ezért esetenként, munkajogi vagy adatvédelmi szakemberrel egyeztetve határozza meg.

Szerződések

Nincs olyan jogszabály, amely kifejezetten a szerződésekre írna elő megőrzési határidőt. Ha a szerződés a könyvviteli elszámolást alátámasztja, számviteli bizonylatként legalább 8 évig kell megőrizni (Szt. 169. § (2) bekezdés). A többi szerződésnél a Ptk. 6:22. §-a szerinti általános elévülési idő a kiindulópont, amely a követelés esedékessé válásától számít, nem az üzleti év végétől; a konkrét határidőt az adott szerződés szerepe dönti el.

Elektronikus és papíralapú megőrzés

Az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni, olyan módszerrel, amely biztosítja az összes adat késedelem nélküli előállítását és folyamatos olvashatóságát, és kizárja az utólagos módosítást (Szt. 169. § (5) bekezdés). A részletszabályokat a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet tartalmazza. Az Áfa tv. 179. § (2) bekezdése szerint elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg.

Papíralapú bizonylatról készült elektronikus másolattal is teljesíthető a megőrzési kötelezettség, ha a másolatkészítés módszere ugyanezt a három feltételt biztosítja, és megfelel a papíralapú dokumentumokról készülő elektronikus másolatokra vonatkozó jogszabálynak (Szt. 169. § (6) bekezdés). Mielőtt a papíreredetit megsemmisíti, egyeztesse a könyvelőjével, hogy a szkennelési eljárás megfelel-e ezeknek a feltételeknek.

Mi a kockázata a túl korai megsemmisítésnek

  • Az áfalevonás alátámasztása: a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla (Áfa tv. 127. § (1) bekezdés a) pont).
  • Mulasztási bírság: ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság a kötelezettség megszegése miatt nem természetes személy adózót egymillió forintig, természetes személy adózót négyszázezer forintig terjedő bírsággal sújthatja (Art. 220. § (1) bekezdés).
  • Bizonyítási nehézség: ellenőrzés vagy jogvita esetén bizonylat nélkül nehéz alátámasztani a könyvelés tételeit.

Összefoglalás

A legtöbb céges iratot, a számlát, a bankkivonatot, a bérbizonylatot és a beszámolót legalább 8 évig kell megőrizni az Szt. 169. §-a szerint, annak az üzleti évnek a végétől számítva, amelyben a beszámolót elfogadták. Az adóiratoknál 5 év az alsó határ, de ha az irat számviteli bizonylat is, a 8 év érvényes. Szerződéseknél és személyi anyagnál nincs egységes szám: ezek megőrzési idejét esetenként, a könyvelővel vagy jogásszal egyeztetve határozza meg.

Gyakori kérdések

Mikortól kell számolni a 8 éves megőrzési időt?

A szakmai értelmezés szerint annak az üzleti évnek az utolsó napjától, amelyben az adott évről szóló beszámolót elfogadták. Egy 2023. évi számlát, ha a beszámolót 2024-ben fogadták el, legalább 2032. december 31-ig kell megőrizni.

Egyéni vállalkozóként is 8 évig kell őriznem a számlákat?

A számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra (Szt. 2. § (3) bekezdés), ezért rá az Art. 78. § (3) bekezdése és az Áfa tv. 179. § (1) bekezdése szerinti megőrzés vonatkozik: az adó megállapításához való jog elévüléséig, vagyis annak a naptári évnek a végétől számított 5 évig, amelyben a bevallást be kellett nyújtani. A tevékenységére vonatkozó esetleges külön szabályokat ellenőrizze a könyvelőjével.

Megsemmisíthetem a papírszámlát, ha beszkenneltem?

Feltételekkel igen: az elektronikus másolat készítésének módszere biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását és folyamatos olvashatóságát, és zárja ki az utólagos módosítást (Szt. 169. § (6) bekezdés); az Áfa tv. 179. § (2) bekezdése is megengedi a papíralapú okirat elektronikus formában történő megőrzését. Mielőtt az eredetit megsemmisíti, a szkennelési eljárást egyeztesse a könyvelőjével.

Meddig kell megőrizni a munkaszerződést és a személyi anyagot?

Erre nincs egységes törvényi határidő. A bérszámfejtést alátámasztó iratok számviteli bizonylatként legalább 8 évig őrzendők, a 2024. december 31-éig keletkezett nyugdíjcélú munkaügyi iratok a nyugdíjkorhatár betöltése után 5 évig (Tny. 99/A. §), a személyi anyag többi részénél a határidőt esetenként kell meghatározni.

Források

  1. 2000. évi C. törvény a számvitelről, 2. § (3) és 169. § (hatályos szöveg, Jogtár) ellenőrizve
  2. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről, 78. §, 202. § és 220. § (Nemzeti Jogszabálytár) ellenőrizve
  3. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 127. § és 179. § (Nemzeti Jogszabálytár) ellenőrizve
  4. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 99/A. § (Nemzeti Jogszabálytár) ellenőrizve
  5. 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet a digitális archiválás szabályairól (Nemzeti Jogszabálytár) ellenőrizve
  6. Könyvelői Klub (másodlagos forrás): Számviteli beszámolók és bizonylatok megőrzési kötelezettsége (2024. május 20.) ellenőrizve