Iratmegőrzési idők: Magyarország

2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.) 169. § (2) bekezdés: „A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni." A kimenő és a bejövő számla ilyen, a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylat, ezért a 8 éves határidő vonatkozik rá. Az Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 179. § (1) bekezdése és az Art. (2017. évi CL. tv.) 78. § (3) bekezdése csak az adómegállapításhoz való jog elévüléséig ír elő őrzést, ami az Art. 202. § (1) bekezdése szerint 5 év, de a kettő közül a hosszabb, 8 éves számviteli határidő az irányadó. Az elektronikus formában kiállított számlát elektronikus formában kell megőrizni (Szt. 169. § (5) bekezdés).

2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.) 169. § (1) bekezdés: „A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni." A megőrzési idő a beszámoló elfogadása üzleti évének utolsó napjától kezdődik: a 2023. üzleti év beszámolóját a legfőbb szerv 2024-ben fogadja el, így az őrzés legalább 2032. december 31-ig tart. A megőrzési időn belüli szervezeti változás, ideértve a jogutód nélküli megszűnést is, nem szünteti meg a kötelezettséget (Szt. 169. § (4) bekezdés).

2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.) 169. § (2) bekezdés: a bérszámfejtési dokumentum a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylat, ezért legalább 8 évig, olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon kell megőrizni. Az Art. (2017. évi CL. tv.) 78. § (4) bekezdése szerint a munkáltató (kifizető) az általa megállapított adó, adóelőleg alapjául szolgáló bizonylatokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig, azaz 5 évig őrzi, tehát itt is a hosszabb számviteli határidő az irányadó. FONTOS: a Tny. (1997. évi LXXXI. tv.) 99/A. § (1) bekezdésének hatályos szövege szerint a nyugdíjcélú iratőrzés már csak a „2024. december 31-éig keletkezett" munkaügyi iratokra, adatokra és foglalkoztatási igazolásokra áll fenn, ezeket a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kell megőrizni. A 2025. január 1-jétől keletkezett iratokra ez a nyugdíjcélú megőrzési kötelezettség már nem terheli a foglalkoztatót, azokra a 8 éves számviteli határidő az irányadó.

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art.) 78. § (3) bekezdés: „Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőriznie." Art. 202. § (1) bekezdés: „Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni." Kivétel: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az Art. 78. § (6a) bekezdése alapján tíz évig kell megőrizni. Az elévülés az Art. 203. § (1) bekezdése szerint hat hónappal meghosszabbodhat, ha a bevallás késedelmesen érkezik be.

2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.) 169. § (2) bekezdés: „A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni." A bankkivonat, valamint a pénztári és a banki bizonylat ilyen alátámasztó számviteli bizonylat, ezért a 8 éves határidő vonatkozik rá. Az elektronikus formában kiállított bankbizonylatot elektronikus formában kell megőrizni (Szt. 169. § (5) bekezdés).